A Fertő-táj
Természeti és kulturális értékek
A Fertő-tó és a környező táj olyan egységes földrajzi egységet alkot, melyet évezredek alatt a természet és itt élő emberek együttesen alakítottak ki.
A tó: A Fertő-tó Eurázsia legnyugatibb sztyepp tava, mely rendkívül sekély, felülete 320 km2, ebből több mint a fele nádas. Vízutánpótlását 80%-ban csapadékból és csak kisebb részben a Vulka és Rákos-patakból nyeri.
Az Alpok és a Kisalföld vonzásában: A világörökség az Alpok és a Kisalföld között fekszik és e relatív kis területet éghajlati, növény és állatföldrajzi zónák metszik. A biodiverzítás extrém példája a dél-orosz tarantella és a lázas lucerna.
A Tózug szikesei: A világörökség egyik különlegessége a szikes tavak. Ilyen sós területek a tengerektől távol ritkán találhatók. Itt a só jégkori agyagrétegekből származik és a kis tavak kizárólag csapadékból táplálkoznak. Egyes tavak nyáron teljesen kiszáradnak és medrükben a só kikristályosodik. A Tózugban találtak otthonra különleges és védett madárfajok, amelyek miatt a táj a madárvédelem egyik legfontosabb területe hazánkban és Ausztriában.
A Nemzeti Park: Magyarországon 1991-ben alakult meg a Nemzeti Park, de előzőleg már a térség 1977-ben tájvédelmi körzet lett, 1979-ben bioszféra rezervátum és 1989 óta Ramsari Egyezmény nemzetközi jelentőségű vízi élőhelyei között is számon tartják.
Ősi kultúrtáj, régészeti kincsekkel: A Fertő-táj kellemes klímája és természeti adottságai miatt a táj már az ősidőkben , a vaskortól kezdve pedig kifejezetten sűrűn lakott volt. Fekvése miatt fontos hadi és kereskedelmi útvonalak pl. Borostyánkő út, keresztezték itt egymást, ami még inkább fokozta a térség jelentőségét. Kelták, rómaiak, kvádok, hunok, keleti gótok, langobárdok, avarok, frankok követték egymást a tájon, majd a 9. században új hódítók jelentek meg, a magyarok. A korábbi lakosság felolvad a magyarságban, de hamarosan új nép elem is feltűnt a bajorok és később pedig a horvátok. Ebből származik a mai kulturális és nyelvi sokszínűség, mely mai napig jellemzi a tájat. A tó kerüli legjelentősebb építkezési fázist a barokk kor hozta el, amikor a gazdasági fejlődés a polgárházak barokk külsejében és az arisztokrácia nagy arányú építkezéseiben nyilvánul meg. A nemesi családok, mindenek előtt az Esterházy és Széchenyi családok, palotáikat elképzelhetetlen pompával építették meg. Ebben az időszakban alkotott az Esterházy család szolgálatában álló Joseph Haydn, aki legtermékenyebb éveit Eszterházán töltötte.
„Új idők himnusza”: Az első világháború után államhatár osztotta meg a tájat, ám igazi izolációt csak a második világháború utáni kelet-nyugat szemben állás és az ezt jelképező Vasfüggöny hozott. A Vasfüggöny a Fertő-tavat is érintette és a helyiek csak külön engedéllyel űzhették ősi foglalkozásukat a halászatot és látogathatták elődeik kedvelt kirándulóhelyeit.
Az egyedülálló kultúrtáj több kultúra, nyelv, klíma, fauna, flóra találkozáspontja. Ma a táj a Bécs- Győr- Pozsony nagyváros régió zöld övezete, melynek kapui Sopron és Kismarton. A két város kulturértékei szorosan kapcsolódnak a Világörökségterülettel..
Az én világörökségem: A Fertő-táj, mint világörökség, nemzetközi jelentőségű. Életterünk fenntartható fejlődése a lakosság és a turisták elsőrangú érdeke, amely alapja a világörökség-tudat elmélyítése.
Táj és borgazdaság: Jellemző a tájban a különféle kultúrtájak egymás utánja a tózugtól, a tavon, a nádasokon, a réteken át, a mezőgazdasági területeken át, ahol leginkább szőlőtermelés és a borkultúra elterjedt. A kultúrtájak sorozata végül a Lajta hegység erdőkkel fedett gerincével és a Ruszti dombokkal zárul. A kultúrtáj jellegének megtartása érdekében mezőgazdasági programok beindítása szükséges.
Rétek és kaszálók: A tradicionális legelők és kaszálók az utóbbi évtizedekben átalakultak, egy részük szántóföld lett, másik részük pedig nádassá változott. Ami megmaradt, azon pedig a hagyományos gazdálkodás folyik. Ebben a térségben folyik az állattartás, melynek fontos része ősi állatfajok tartása, melynek génbank szerepe is van. Ősi állatfajok, mint pl. a szürkemarha, fehér szamár és a mangalica disznó. A nemzeti parkban egy ősi lófajta (Przewalski) tenyésztése is folyik.
Nádhasznosítás: A majdnem 180km2 nádas hatalmas újratermelődő nyersanyag potenciál. A nyersanyag innovatív felhasználását a jövőben kutatni kell, a kísérletek sokat ígérnek.
Borkultúra és bortúra: A borkultúra történelmi örökség és egyben fejlesztési lehetőség. A 16. századtól kezdődő borgazdasági fellendülés eredménye a pompás polgárházak a településeken, mint például Ruszton, Fertőrákoson és Sopronban , amelyek ma a vonzó településkép részei és a turisták látogatásának célpontjai. A táj kiemelkedő értékei: a ruszti aszú és a soproni kékfrankos.
Mezőgazdaság, turizmus kapcsolata: A turizmus segítheti a mezőgazdaságot is, hiszen keresletet jelenthet számára. A borutak, borfesztiválok és egyéb rendezvények, akciók látogatók ezreit csábítják a térségbe, akik nem térnek üres kézzel haza, hanem kóstolás után biztos vásárolnak a legjobb nedűkből.
Épített örökség, fenntartható fejlődés: A Fertő-tájban a természet és a tájkép zárt egységet alkot, amely világosan lehatárolt településképekbe ágyazott. Mivel a sík terület az ellenséges szándékoknak erősen kiszolgáltatott volt, ezért a házak szorosan egymáshoz simulnak. Még a mai település képekben is felismerhetők a védelmi rendszerek, pl. Fertőrákoson. A világörökség nem múzeumot jelent, de magas minőségű bemutatást igényel. Helyenként példáját találni, ahol a régi hagyományos épületeket merészen, de mégis harmonikusan új építészeti kultúrával ötvözik. A régi épületeket pedig nem biztos, hogy konzerválni kell, hanem méltó, új funkciót lehet keresni nekik és ezzel lehet fennmaradásukat biztosítani.
Lágy közlekedés az értékes és érzékeny világörökségi területen: A közlekedésnek, a közlekedési rendszereknek nem szabad az életminőséget csökkentenie, hanem egy fenntartható fejlődés alapjául kell szolgálniuk. Ezért készült el a térség új közlekedési koncepciója, mely egyben a hasonlóan ökológiailag érzékeny térségek számára is példaértékű.
Turisztikai vonzerők a Fertő-tájon: Fürdőzés a Fertő-tavon, amely sekély mélységével ideális a gyermekes családok számára is. Kerékpározás a tó körül. Több száz kilométer kerékpárút, pihenők, kerékpárbatár szolgáltatók, rendezvények állnak a biciklizők rendelkezésére. A határon kerékpárral és gyalog Fertőrákosnál tavasztól őszig, Pomogynál egész évben át lehet kelni a burgenlandi területekre.
Borutak: Sopronban működik a borút egyesület, mely több útvonalat ajánl a látogatók figyelmébe. A táj legfőbb értékei a kékfrankos és a ruszti aszú borok. Fertő-Hanság Nemzeti Park: A Parkot évente több tízezer látogató keresi fel, hogy megtekintse területeinek természeti szépségeit. A nemzeti park szabadon bejárható részei a kitáblázott, kilátótornyokkal ellátott látogató-útvonalaival kitűnő lehetőséget kínálnak barangolásra, valamint gyönyörködésre a tájban és annak sokszínű élővilágában. Egy-egy túra egyben remek kikapcsolódást és felüdülést is jelenthet a mindennapi munkában megfáradt embernek. Nemzeti parkunk három kiállítóhelye –a Kócsagvár természetvédelmi kiállításai Sarródon, a Hanság Élővilága kiállítás Öntésmajorban és az Esterházy Madárvárta Madárvédelmi kiállítása- egész éven át várja a vendégeket. Kulturális rendezvények: A térségben a kisfalvakban kisebb kulturális fesztiválokat szerveznek, pl Bodza Fesztivál Fertőbozon, Tízforrás Fesztivál Hegykőn, Sopronban és Fertődön pedig nemzetközi jelentőségű programok zajlanak. Kiemelkedő az Esterházy kastélyban a Haydn Fesztivál és a Soproni Ünnepi Hetek. A burgenlandi térségben több komoly nyári program zajlik pl. Fertőmeggyesen a tavi színpadon.
A világörökség szervezetei: Világörökség-menedzsment 1972-ben az UNESCO konferenciáján megfogalmazták a Világörökségi Egyezmény dokumentumát. A dokumentum célja minden természetes és kulturális örökség biztosítása a jövő generációja számára, ami rendkívüli érdeke és értéke az egész emberiségnek. A Fertő-táj kultúrtája 2001. december 16-án került fel a világörökségi ranglistára, melyet az UNESCO Párizsban vezet. Ezen a listán szerepel 129 ország 754 Világörökségi színhelye, ebből 8 Ausztriában és 8 Magyarországon található. A világörökségi helyszínek állapotának helyre állítása, megóvása és tovább fejlesztése érdekében a mindenkori országok Világörökségi-Menedzsmentet hoztak létre. Feladatok közé tartozik a Fertő-táj mint világörökség tudatának elmélyítése az itt élőkben és az erre járó vendégekben. A tervek megvalósításának elősegítése érdekében született meg Magyarország és Ausztria között a Világörökségi egyezmény.
