Fertő-táj

A Fertő-táj

Természeti és kulturális értékek

A Fertő-tó és a környező táj olyan egységes földrajzi egységet alkot, melyet évezredek alatt a természet és itt élő emberek együttesen alakítottak ki.

A tó: A Fertő-tó Eurázsia legnyugatibb sztyepp tava, mely rendkívül sekély, felülete 320 km2, ebből több mint a fele nádas. Vízutánpótlását 80%-ban csapadékból és csak kisebb részben a Vulka és Rákos-patakból nyeri.

Az Alpok és a Kisalföld vonzásában: A világörökség az Alpok és a Kisalföld között fekszik és e relatív kis területet éghajlati, növény és állatföldrajzi zónák metszik. A biodiverzítás extrém példája a dél-orosz tarantella és a lázas lucerna.

A Tózug szikesei: A világörökség egyik különlegessége a szikes tavak. Ilyen sós területek a tengerektől távol ritkán találhatók. Itt a só jégkori agyagrétegekből származik és a kis tavak kizárólag csapadékból táplálkoznak. Egyes tavak nyáron teljesen kiszáradnak és medrükben a só kikristályosodik. A Tózugban találtak otthonra különleges és védett madárfajok, amelyek miatt a táj a madárvédelem egyik legfontosabb területe hazánkban és Ausztriában.

A Nemzeti Park: Magyarországon 1991-ben alakult meg a Nemzeti Park, de előzőleg már a térség 1977-ben tájvédelmi körzet lett, 1979-ben bioszféra rezervátum és 1989 óta Ramsari Egyezmény nemzetközi jelentőségű vízi élőhelyei között is számon tartják.

 

Ősi kultúrtáj, régészeti kincsekkel: A Fertő-táj kellemes klímája és természeti adottságai miatt a táj már az ősidőkben , a vaskortól kezdve pedig kifejezetten sűrűn lakott volt. Fekvése miatt fontos hadi és kereskedelmi útvonalak pl. Borostyánkő út, keresztezték itt egymást, ami még inkább fokozta a térség jelentőségét. Kelták, rómaiak, kvádok, hunok, keleti gótok, langobárdok, avarok, frankok követték egymást a tájon, majd a 9. században új hódítók jelentek meg, a magyarok. A korábbi lakosság felolvad a magyarságban, de hamarosan új nép elem is feltűnt a bajorok és később pedig a horvátok. Ebből származik a mai kulturális és nyelvi sokszínűség, mely mai napig jellemzi a tájat. A tó kerüli legjelentősebb építkezési fázist a barokk kor hozta el, amikor a gazdasági fejlődés a polgárházak barokk külsejében és az arisztokrácia nagy arányú építkezéseiben nyilvánul meg. A nemesi családok, mindenek előtt az Esterházy és Széchenyi családok, palotáikat elképzelhetetlen pompával építették meg. Ebben az időszakban alkotott az Esterházy család szolgálatában álló Joseph Haydn, aki legtermékenyebb éveit Eszterházán töltötte.

 

„Új idők himnusza”: Az első világháború után államhatár osztotta meg a tájat, ám igazi izolációt csak a második világháború utáni kelet-nyugat szemben állás és az ezt jelképező Vasfüggöny hozott. A Vasfüggöny a Fertő-tavat is érintette és a helyiek csak külön engedéllyel űzhették ősi foglalkozásukat a halászatot és látogathatták elődeik kedvelt kirándulóhelyeit.

Az egyedülálló kultúrtáj több kultúra, nyelv, klíma, fauna, flóra találkozáspontja. Ma a táj a Bécs- Győr- Pozsony nagyváros régió zöld övezete, melynek kapui Sopron és Kismarton. A két város kulturértékei szorosan kapcsolódnak a Világörökségterülettel..

Az én világörökségem: A Fertő-táj, mint világörökség, nemzetközi jelentőségű. Életterünk fenntartható fejlődése a lakosság és a turisták elsőrangú érdeke, amely alapja a világörökség-tudat elmélyítése.

Táj és borgazdaság: Jellemző a tájban a különféle kultúrtájak egymás utánja a tózugtól, a tavon, a nádasokon, a réteken át, a mezőgazdasági területeken át, ahol leginkább szőlőtermelés és a borkultúra elterjedt. A kultúrtájak sorozata végül a Lajta hegység erdőkkel fedett gerincével és a Ruszti dombokkal zárul. A kultúrtáj jellegének megtartása érdekében mezőgazdasági programok beindítása szükséges.

Rétek és kaszálók: A tradicionális legelők és kaszálók az utóbbi évtizedekben átalakultak, egy részük szántóföld lett, másik részük pedig nádassá változott. Ami megmaradt, azon pedig a hagyományos gazdálkodás folyik. Ebben a térségben folyik az állattartás, melynek fontos része ősi állatfajok tartása, melynek génbank szerepe is van. Ősi állatfajok, mint pl. a szürkemarha, fehér szamár és a mangalica disznó. A nemzeti parkban egy ősi lófajta (Przewalski) tenyésztése is folyik.

Nádhasznosítás: A majdnem 180km2 nádas hatalmas újratermelődő nyersanyag potenciál. A nyersanyag innovatív felhasználását a jövőben kutatni kell, a kísérletek sokat ígérnek.

 

Borkultúra és bortúra: A borkultúra történelmi örökség és egyben fejlesztési lehetőség. A 16. századtól kezdődő borgazdasági fellendülés eredménye a pompás polgárházak a településeken, mint például Ruszton, Fertőrákoson és Sopronban , amelyek ma a vonzó településkép részei és a turisták látogatásának célpontjai. A táj kiemelkedő értékei: a ruszti aszú és a soproni kékfrankos.

Mezőgazdaság, turizmus kapcsolata: A turizmus segítheti a mezőgazdaságot is, hiszen keresletet jelenthet számára. A borutak, borfesztiválok és egyéb rendezvények, akciók látogatók ezreit csábítják a térségbe, akik nem térnek üres kézzel haza, hanem kóstolás után biztos vásárolnak a legjobb nedűkből.

 

Épített örökség, fenntartható fejlődés: A Fertő-tájban a természet és a tájkép zárt egységet alkot, amely világosan lehatárolt településképekbe ágyazott. Mivel a sík terület az ellenséges szándékoknak erősen kiszolgáltatott volt, ezért a házak szorosan egymáshoz simulnak. Még a mai település képekben is felismerhetők a védelmi rendszerek, pl. Fertőrákoson. A világörökség nem múzeumot jelent, de magas minőségű bemutatást igényel. Helyenként példáját találni, ahol a régi hagyományos épületeket merészen, de mégis harmonikusan új építészeti kultúrával ötvözik. A régi épületeket pedig nem biztos, hogy konzerválni kell, hanem méltó, új funkciót lehet keresni nekik és ezzel lehet fennmaradásukat biztosítani.

Lágy közlekedés az értékes és érzékeny világörökségi területen: A közlekedésnek, a közlekedési rendszereknek nem szabad az életminőséget csökkentenie, hanem egy fenntartható fejlődés alapjául kell szolgálniuk. Ezért készült el a térség új közlekedési koncepciója, mely egyben a hasonlóan ökológiailag érzékeny térségek számára is példaértékű.

Turisztikai vonzerők a Fertő-tájon: Fürdőzés a Fertő-tavon, amely sekély mélységével ideális a gyermekes családok számára is. Kerékpározás a tó körül. Több száz kilométer kerékpárút, pihenők, kerékpárbatár szolgáltatók, rendezvények állnak a biciklizők rendelkezésére. A határon kerékpárral és gyalog Fertőrákosnál tavasztól őszig, Pomogynál egész évben át lehet kelni a burgenlandi területekre.

Borutak: Sopronban működik a borút egyesület, mely több útvonalat ajánl a látogatók figyelmébe. A táj legfőbb értékei a kékfrankos és a ruszti aszú borok. Fertő-Hanság Nemzeti Park: A Parkot évente több tízezer látogató keresi fel, hogy megtekintse területeinek természeti szépségeit. A nemzeti park szabadon bejárható részei a kitáblázott, kilátótornyokkal ellátott látogató-útvonalaival kitűnő lehetőséget kínálnak barangolásra, valamint gyönyörködésre a tájban és annak sokszínű élővilágában. Egy-egy túra egyben remek kikapcsolódást és felüdülést is jelenthet a mindennapi munkában megfáradt embernek. Nemzeti parkunk három kiállítóhelye –a Kócsagvár természetvédelmi kiállításai Sarródon, a Hanság Élővilága kiállítás Öntésmajorban és az Esterházy Madárvárta Madárvédelmi kiállítása- egész éven át várja a vendégeket. Kulturális rendezvények: A térségben a kisfalvakban kisebb kulturális fesztiválokat szerveznek, pl Bodza Fesztivál Fertőbozon, Tízforrás Fesztivál Hegykőn, Sopronban és Fertődön pedig nemzetközi jelentőségű programok zajlanak. Kiemelkedő az Esterházy kastélyban a Haydn Fesztivál és a Soproni Ünnepi Hetek. A burgenlandi térségben több komoly nyári program zajlik pl. Fertőmeggyesen a tavi színpadon.

A világörökség szervezetei: Világörökség-menedzsment 1972-ben az UNESCO konferenciáján megfogalmazták a Világörökségi Egyezmény dokumentumát. A dokumentum célja minden természetes és kulturális örökség biztosítása a jövő generációja számára, ami rendkívüli érdeke és értéke az egész emberiségnek. A Fertő-táj kultúrtája 2001. december 16-án került fel a világörökségi ranglistára, melyet az UNESCO Párizsban vezet. Ezen a listán szerepel 129 ország 754 Világörökségi színhelye, ebből 8 Ausztriában és 8 Magyarországon található. A világörökségi helyszínek állapotának helyre állítása, megóvása és tovább fejlesztése érdekében a mindenkori országok Világörökségi-Menedzsmentet hoztak létre. Feladatok közé tartozik a Fertő-táj mint világörökség tudatának elmélyítése az itt élőkben és az erre járó vendégekben. A tervek megvalósításának elősegítése érdekében született meg Magyarország és Ausztria között a Világörökségi egyezmény.

Fertő-Hanság Nemzeti Park, mint a Világörökség része

A Fertő-táj Magyarország északnyugati részén található. A Fertő tavat és az azt övező tájat, településeit 2001-ben vette fel az UNESCO a világörökségek közé. A felvételt Ausztria és Magyarország közösen kérelmezte, mivel a Fertő túlnyomó része Ausztriához tartozik, s a határ mindkét oldalán nemzeti park védelmezi. A táj a felvételt népi építészetével, műemlékeivel, az egymást követő civilizációk régészeti emlékeivel,

szőlő- és borkultúrájával valamint változatos növény- és állatvilágával érdemelte ki. 

Egy kis ismertető a Fertő-tájról

A Fertő-tó és a környező táj olyan egységes földrajzi egységet alkot, melyet évezredek alatt a természet és itt élő emberek együttesen alakítottak ki.

A tó: A Fertő-tó Eurázsia legnyugatibb sztyepp tava, mely rendkívül sekély, felülete 320 km2, ebből több mint a fele nádas. Vízutánpótlását 80%-ban csapadékból és csak kisebb részben a Vulka és Rákos-patakból nyeri.

Az Alpok és a Kisalföld vonzásában: A világörökség az Alpok és a Kisalföld között fekszik és e relatív kis területet éghajlati, növény és állatföldrajzi zónák metszik. A biodiverzítás extrém példája a dél-orosz tarantella és a lázas lucerna.

A Tózug szikesei: A világörökség egyik különlegessége a szikes tavak. Ilyen sós területek a tengerektől távol ritkán találhatók. Itt a só jégkori agyagrétegekből származik és a kis tavak kizárólag csapadékból táplálkoznak. Egyes tavak nyáron teljesen kiszáradnak és medrükben a só kikristályosodik. A Tózugban találtak otthonra különleges és védett madárfajok, amelyek miatt a táj a madárvédelem egyik legfontosabb területe hazánkban és Ausztriában.

A Nemzeti Park: Magyarországon 1991-ben alakult meg a Nemzeti Park, de előzőleg már a térség 1977-ben tájvédelmi körzet lett, 1979-ben bioszféra rezervátum és 1989 óta Ramsari Egyezmény nemzetközi jelentőségű vízi élőhelyei között is számon tartják.

Ősi kultúrtáj, régészeti kincsekkel: A Fertő-táj kellemes klímája és természeti adottságai miatt a táj már az ősidőkben , a vaskortól kezdve pedig kifejezetten sűrűn lakott volt. Fekvése miatt fontos hadi és kereskedelmi útvonalak pl. Borostyánkő út, keresztezték itt egymást, ami még inkább fokozta a térség jelentőségét. Kelták, rómaiak, kvádok, hunok, keleti gótok, langobárdok, avarok, frankok követték egymást a tájon, majd a 9. században új hódítók jelentek meg, a magyarok. A korábbi lakosság felolvad a magyarságban, de hamarosan új nép elem is feltűnt a bajorok és később pedig a horvátok. Ebből származik a mai kulturális és nyelvi sokszínűség, mely mai napig jellemzi a tájat. A tó kerüli legjelentősebb építkezési fázist a barokk kor hozta el, amikor a gazdasági fejlődés a polgárházak barokk külsejében és az arisztokrácia nagy arányú építkezéseiben nyilvánul meg. A nemesi családok, mindenek előtt az Esterházy és Széchenyi családok, palotáikat elképzelhetetlen pompával építették meg. Ebben az időszakban alkotott az Esterházy család szolgálatában álló Joseph Haydn, aki legtermékenyebb éveit Eszterházán töltötte.

„Új idők himnusza”: Az első világháború után államhatár osztotta meg a tájat, ám igazi izolációt csak a második világháború utáni kelet-nyugat szemben állás és az ezt jelképező Vasfüggöny hozott. A Vasfüggöny a Fertő-tavat is érintette és a helyiek csak külön engedéllyel űzhették ősi foglalkozásukat a halászatot és látogathatták elődeik kedvelt kirándulóhelyeit.

Az egyedülálló kultúrtáj több kultúra, nyelv, klíma, fauna, flóra találkozáspontja. Ma a táj a Bécs- Győr- Pozsony nagyváros régió zöld övezete, melynek kapui Sopron és Kismarton. A két város kulturértékei szorosan kapcsolódnak a Világörökségterülettel..

Az én világörökségem: A Fertő-táj, mint világörökség, nemzetközi jelentőségű. Életterünk fenntartható fejlődése a lakosság és a turisták elsőrangú érdeke, amely alapja a világörökség-tudat elmélyítése.

Táj és borgazdaság: Jellemző a tájban a különféle kultúrtájak egymás utánja a tózugtól, a tavon, a nádasokon, a réteken át, a mezőgazdasági területeken át, ahol leginkább szőlőtermelés és a borkultúra elterjedt. A kultúrtájak sorozata végül a Lajta hegység erdőkkel fedett gerincével és a Ruszti dombokkal zárul. A kultúrtáj jellegének megtartása érdekében mezőgazdasági programok beindítása szükséges.

Rétek és kaszálók: A tradicionális legelők és kaszálók az utóbbi évtizedekben átalakultak, egy részük szántóföld lett, másik részük pedig nádassá változott. Ami megmaradt, azon pedig a hagyományos gazdálkodás folyik. Ebben a térségben folyik az állattartás, melynek fontos része ősi állatfajok tartása, melynek génbank szerepe is van. Ősi állatfajok, mint pl. a szürkemarha, fehér szamár és a mangalica disznó. A nemzeti parkban egy ősi lófajta (Przewalski) tenyésztése is folyik.

Nádhasznosítás: A majdnem 180km2 nádas hatalmas újratermelődő nyersanyag potenciál. A nyersanyag innovatív felhasználását a jövőben kutatni kell, a kísérletek sokat ígérnek.

Borkultúra és bortúra: A borkultúra történelmi örökség és egyben fejlesztési lehetőség. A 16. századtól kezdődő borgazdasági fellendülés eredménye a pompás polgárházak a településeken, mint például Ruszton, Fertőrákoson és Sopronban , amelyek ma a vonzó településkép részei és a turisták látogatásának célpontjai. A táj kiemelkedő értékei: a ruszti aszú és a soproni kékfrankos.

Mezőgazdaság, turizmus kapcsolata: A turizmus segítheti a mezőgazdaságot is, hiszen keresletet jelenthet számára. A borutak, borfesztiválok és egyéb rendezvények, akciók látogatók ezreit csábítják a térségbe, akik nem térnek üres kézzel haza, hanem kóstolás után biztos vásárolnak a legjobb nedűkből.

Épített örökség, fenntartható fejlődés: A Fertő-tájban a természet és a tájkép zárt egységet alkot, amely világosan lehatárolt településképekbe ágyazott. Mivel a sík terület az ellenséges szándékoknak erősen kiszolgáltatott volt, ezért a házak szorosan egymáshoz simulnak. Még a mai település képekben is felismerhetők a védelmi rendszerek, pl. Fertőrákoson. A világörökség nem múzeumot jelent, de magas minőségű bemutatást igényel. Helyenként példáját találni, ahol a régi hagyományos épületeket merészen, de mégis harmonikusan új építészeti kultúrával ötvözik. A régi épületeket pedig nem biztos, hogy konzerválni kell, hanem méltó, új funkciót lehet keresni nekik és ezzel lehet fennmaradásukat biztosítani.

Lágy közlekedés az értékes és érzékeny világörökségi területen: A közlekedésnek, a közlekedési rendszereknek nem szabad az életminőséget csökkentenie, hanem egy fenntartható fejlődés alapjául kell szolgálniuk. Ezért készült el a térség új közlekedési koncepciója, mely egyben a hasonlóan ökológiailag érzékeny térségek számára is példaértékű.

Turisztikai vonzerők a Fertő-tájon: Fürdőzés a Fertő-tavon, amely sekély mélységével ideális a gyermekes családok számára is. Kerékpározás a tó körül. Több száz kilométer kerékpárút, pihenők, kerékpárbatár szolgáltatók, rendezvények állnak a biciklizők rendelkezésére. A határon kerékpárral és gyalog Fertőrákosnál tavasztól őszig, Pomogynál egész évben át lehet kelni a burgenlandi területekre.

Borutak: Sopronban működik a borút egyesület, mely több útvonalat ajánl a látogatók figyelmébe. A táj legfőbb értékei a kékfrankos és a ruszti aszú borok. Fertő-Hanság Nemzeti Park: A Parkot évente több tízezer látogató keresi fel, hogy megtekintse területeinek természeti szépségeit. A nemzeti park szabadon bejárható részei a kitáblázott, kilátótornyokkal ellátott látogató-útvonalaival kitűnő lehetőséget kínálnak barangolásra, valamint gyönyörködésre a tájban és annak sokszínű élővilágában. Egy-egy túra egyben remek kikapcsolódást és felüdülést is jelenthet a mindennapi munkában megfáradt embernek. Nemzeti parkunk három kiállítóhelye –a Kócsagvár természetvédelmi kiállításai Sarródon, a Hanság Élővilága kiállítás Öntésmajorban és az Esterházy Madárvárta Madárvédelmi kiállítása- egész éven át várja a vendégeket. Kulturális rendezvények: A térségben a kisfalvakban kisebb kulturális fesztiválokat szerveznek, pl Bodza Fesztivál Fertőbozon, Tízforrás Fesztivál Hegykőn, Sopronban és Fertődön pedig nemzetközi jelentőségű programok zajlanak. Kiemelkedő az Esterházy kastélyban a Haydn Fesztivál és a Soproni Ünnepi Hetek. A burgenlandi térségben több komoly nyári program zajlik pl. Fertőmeggyesen a tavi színpadon.

A világörökség szervezetei: Világörökség-menedzsment 1972-ben az UNESCO konferenciáján megfogalmazták a Világörökségi Egyezmény dokumentumát. A dokumentum célja minden természetes és kulturális örökség biztosítása a jövő generációja számára, ami rendkívüli érdeke és értéke az egész emberiségnek. A Fertő-táj kultúrtája 2001. december 16-án került fel a világörökségi ranglistára, melyet az UNESCO Párizsban vezet. Ezen a listán szerepel 129 ország 754 Világörökségi színhelye, ebből 8 Ausztriában és 8 Magyarországon található. A világörökségi helyszínek állapotának helyre állítása, megóvása és tovább fejlesztése érdekében a mindenkori országok Világörökségi-Menedzsmentet hoztak létre. Feladatok közé tartozik a Fertő-táj mint világörökség tudatának elmélyítése az itt élőkben és az erre járó vendégekben. A tervek megvalósításának elősegítése érdekében született meg Magyarország és Ausztria között a Világörökségi egyezmény.

http://youtu.be/FdfaiEey__M

Hajnali madárles

www.ferto-hansag.hu
A fix időpontban meghirdetett túrák min. 10 fő esetén indulnak.

Hajnali madárles

A Fertő szikes tavainál pihenő (ébredező) vízi madárvilágot figyelhetjük meg a kora reggeli órában. A Fertő keleti oldalán húzódó sekély vizű tavak a helyi és a vonuló madárvilág jelentős pihenő, táplálkozó és fészkelő helyei. Ezt igazolja az itt eddig megfigyelt közel 300 madárfaj is.

A program meghatározott résztvevőszámmal indul!

Sziki Őszirózsa Tanösvény

A szikes puszta és tavak életközösségével, valamint a régi magyar háziállatoknak a védett területek megőrzésében és hasznosításában betöltött szerepével ismerkedhetnek meg a tanösvény látogatói. Az útvonal a magyar szürke marhával, a rackajuhval és a házi bivallyal legeltetett szikeseken vezeti végig a túrázót, érintve a sekély vizű szikes tavainkat. A Fertőtől elhódított területek pusztai növényzetét, akárcsak a Hortobágyon a hely talajviszonyaihoz alkalmazkodó jellegzetes sótűrő növények alkotják, mint pl. a sziki őszirózsa. A szikes tavak madárvilága is figyelemre méltó nemcsak a madarak mennyisége, hanem a fajok sokasága miatt. A Sarródtól 4 km-re északra elterülő szikes pusztai területen vezető tanösvény egy 2 km hosszú gyalogos és kerékpáros túraútvonal. Kiindulópontja a Sarród-Fertőújlak útvonalon, a Hansági Főcsatorna zsilipjénél található.

Vízi Rence Túraútvonal

A Fertő nyugati oldalán a nádasok, a csatornák és a nádasba záródott belső tavak élővilágát ismerheti meg a látogató egy kalandos, 6 km hosszú kenutúra alatt. A botanikai és zoológiai túraútvonal nyomvonala a Fertő összefüggő, sűrű nádasába vágott közlekedő csatornáin haladva viszi be az érdeklődőt egy szinte zavartalan világba, a Csárdai-csatorna és a Kláder-tó közötti részre, ahol a figyelmes szemlélődőt megannyi csoda várja. Ezek közül is talán a legérdekesebb a rencés hínár az aranysárga virágú "rovaremésztő" rencével, a nádi énekesmadarak (nádirigó, foltos nádiposzáta, barkóscinege), nagy kócsag, a vörös gém, a szárcsa és különféle récék megfigyelésének lehetősége. A túraútvonal a Csárdai-csatorna bejáratától indul, ami félúton található Balf és Fertőrákos települések között. Parkolási lehetőség a Csárdai-csatornánál biztosított.

A túraútvonal vezetővel, szezonálisan, május közepétől szeptember közepéig látogatható. 

Gyöngyvirág Tanösvény

A tanösvény a Szárhalmi-erdőre jellemző nagy tömegben nyíló, illatos májusi gyöngyvirágról kapta a nevét. A kényelmes turistautakon vezető tanösvény mintegy 3,5 km hosszú és a mészkedvelő, karsztbokor-erdő jellegű erdőtársulások élővilágát mutatja be. Körútja a Tómalom-fürdő bejáratától indul. A teljes útvonal megismerése 1-1,5 órát igényel. Rövidebb túrák is tehetők, pl. az 1-5. állomások között alig 1 kilométeres szakasz kínál sok-sok szépséget valamint a Kecskehegyi kilátóról csodálatos körpanorámát. Az 1997-ben elkészült tanösvényen összesen 9 tábla található. A szöveg és képek mellett minden táblán megtalálható a tanösvény kis méretű térképe is, ahol az éppen aktuális megállóhelyet külön színnel jelölik. Az indító táblán ez utóbbi nagyobb méretben látható, és mellette az állomások nevei szerepelnek. A tanösvény nyomvonala sétautakon és erdészet által használt földutakon halad. Éppen ezért végig jól járható. A tanösvény jelzése a kék T betű, melyet az egész út során jól lehet követni. 

Kövi Benge Tanösvény

A fertőrákosi Püspöki kőfejtő nemcsak egy mára már letűnt világnak az emlékhelye, hanem egy ma is mozgalmas, különösen értékes növény- és állatvilágnak az otthona. A 300 m hosszú tanösvény a Püspöki kőfejtő területén a kőfejtő geológiai, zoológiai és botanikai értékeit mutatja be. A kilátórészen a fertői panoráma mellett a pannon lejtősztyeppekre jellemző, a környezeti adottságokhoz alkalmazkodott, változatos növényvilágban gyönyörködhet a látogató. A botanikai ritkaságnak számító és a tanösvény névadójának választott kövi benge (Rhamnus saxatilis) mellett más különleges értékek is megfigyelhetők itt. A virágok nem csak látványukkal és illatukkal gyönyörködtetnek, hanem az általuk odacsalogatott színes pillangók és egyéb rovarok is meg-megállásra késztetik a túrázót. A kőfejtő üregeinek sötétebb részei, repedései és a bokrok árnyéka pedig remek élőhelynek bizonyulnak.
Belépődíjas!

Hany-Istók Túraútvonal

Az 5 km hosszú túraútvonal kiindulópontja az Osli és Bősárkány között félúton található Esterházy Madárvárta. Az épület az ország egyik legrégebbi madárvártája, mely kiállítóhely is egyben. A madárvártától az út a Csíkos Égererdő mellett vezet tovább. A fokozottan védett támasztógyökeres égeres nagyon sok rovarnak, kisemlősnek, erdei nagyvadnak és madárnak az otthona. Az út további részén egy kis kitérővel az egykori lápszigetek az ún. "gorondok" látogathatók meg. A különféle nevekkel illetett kiemelkedések (Dőri-domb, Imel-domb stb.) az ember e tájon való korai megtelepedésének nyomait őrzik. A túraútvonal utolsó szakasza az erősen elöregedett állományú Király-égeres mellett vezet. Az út végén, a Király-tó partján álló kilátótoronyból szemlélhetjük meg a tavat. A tőzegbányászatot követően növényzettel sűrűn benőtt tó környékén találták meg egykor Hany Istókot, túraútvonalunk névadóját. 

A programokhoz előzetes időpont-, és létszámegyeztetés szükséges.

Tekintse meg

videónkat

Nézzen körül

nálunk!

Lakjon jól nálunk

Ízelítő éttermünkből